Az egyiptomi istenek között fontos szerep jutott a macskáknak. A Nílus partján élő emberek szerint Ré, a hatalmas napisten éjszakánként fekete kandúr alakjában harcol Agep, a sötétség gonosz kígyója ellen. A macskát mindenekelőtt Bastet istennő (balra) állataként tisztelték. A gyermekek születéséért és a Hold égi útjáért felelős termékenység istennőt gyakran ábrázolták macskafejű asszonyként. Az emberekre nagy érzelmi hatással volt a macskák éjszakai kalandozása, vagy a kicsinyeit gondozó macskamama nagy odaadása. Lenyűgözte őket a sötétben hirtelen, hang nélkül felbukkanó, majd eltűnő macskák eleganciája, tisztasága, titokzatos szemük furcsa villanása. Végül pedig a macskák függetlenségére is felfigyeltek, hiszen a cicák kedvelik az embert, és értékelik az együttélést, ám megvannak a saját, kifürkészhetetlen útjaik, és gazdájukkal egyenlőnek tartják magukat.
Az istennő központja a Nílus deltájától keletre fekvő Bubasztisz városa volt. Amikor Kr.e. 950 körül Szeszonk fáraó itt rendezte be fővárosát, az istennő tisztelete hamarosan az egész országban elterjedt. A Kr.e. 450-ben erre utazó görög történetíró, Hérodotosz beszámolt a gyönyörű, 300 méter hosszú templomról, amelyet Bastet istennő tiszteletére építettek. Az épület több ezer macskának adott otthont, s ezekre a rendkívüli tiszteletnek örvendő macska-papok vigyáztak. A templomot 30 méter széles vizesárok övezte, a gazdagon díszített főcsarnokban pedig ott magasodott az istennő szobra. Az ország összes városában emeltek pompás Bastet templomokat, és az egyiptomiak nagy része fából, agyagból vagy fémből készült macska-amulettet hordott magánál. Tavasszal zarándokok százezrei vándoroltak Bubasztiszba, hogy egy nagyszabású ünnepségen tánccal és énekszóval, finom ételekkel és gazdag áldozatokkal ünnepeljék az istennőt.
Nemsokára minden egyiptomi háztartásban tartottak egy-egy „mau”-t. A házimacskának igen jó volt a dolga, gondosan ápolták, és ha kigyulladt a ház, a macskát előbb mentették ki, mint a saját gyerekeiket. Ha a család macskája elpusztult, az egész família gyászruhát öltött, szomorú énekeket énekeltek, és a nagy veszteség jeleként leborotválták szemöldöküket. Azért, hogy a cica később újra visszatérhessen az életbe, testét illatos olajokkal dörzsölték be, és bebalzsamozták. A múmiákat tarka szalagokkal tekerték körbe, és egy parányi fából, bronzból vagy mészkőből készült koporsóba tették. A kicsi koporsót ezután egy macskatemetőben helyezték nyugalomra.
A macskák túlvilági jólétéről úgy gondoskodtak, hogy játékokat és egérmúmiákat tettek melléjük. 1890-ben a régészek Bubasztisz romjai közelében sok százezer macskamúmiát találtak. A leletek tudományos vizsgálata megmutatta, hogy az egyiptomi házimacska már hosszú utat tett meg a vad élettől a háziasítás felé.
A macskák különleges védelmet élveztek: sok helyen halállal büntették, ha valaki véletlenül vagy akarattal megölt egy állatot. Állítólag a nagy perzsa király, Kambüzész ravaszul kihasználta ezt az egyiptomi szokást. Amikor III. Pzsammetich fáraó ellen viselt hadat, macskákat köttetett katonái pajzsára. A csel eredményes volt, az egyiptomiak inkább megadták magukat, semmint hogy a szent állatokat megsebesítsék.
A kedvenc négylábúinkról azt tartják, hogy sokkal hamarabb képesek megérezni egy földrengést, mint bármilyen más modern technikai eszköz. Többször megfigyelték már, hogy a földrengések előtt a macskák nagyon izgatottá válnak és kényszeresen, illetve igazán látványosan keresik a kijáratokat. Olyannyira bennük van a menekülési vágy, hogy akár még a zárt ablakokat is képesek betörni, noha a földrengésnek még látható/érezhető nyoma nincs is.
A macskák nem csak rezgéseket képesek előre megérezni, hanem nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásokra is kimondottképpen a viharok és felhőszakadások eljövetelére. Ők talán az egyik legbiztosabb természetes időjósok, akik bár minden fajta időjárást nem képesek megjósolni, de az eső közeledtét, azt igen. A megfigyelések alapján az eső közeledtével a macskák a fülüket kezdik, vakargatni illetve bizonyos esetekben mellső mancsukat sokáig a fülük mellé emelik és ott tartják.
A légnyomás változására egyébként kimondottan érzékenyek a macskák. A hirtelen érkező és kimondottan radikális időjárás változás okozta légnyomás különbséget a macskák szőrének elektromossággal való feltöltődése jelezi a legjobban. A macskák ilyenkor nyugtalanok lesznek és minden bútornak neki dörgölőznek.
Lévén a macskák igazán érzékenyek a legkisebb rezgésekre is így már távolról képesek megérezni a bombázó repülőgépek által keltett hullámokat. A földrengésekhez hasonlóan a macskák ilyenkor is elkezdik ösztönösen keresni a menekülő útvonalakat és mindent megtesznek, hogy a szabadba jutva elszaladhassanak. A pánikszerű menekülés közben pedig nem ismernek akadályt, hiszen érzik a közelgő veszély mindennél pusztítóbb lehet rájuk nézve.
A mendemondák szerint a macskák nem csak a katasztrófákat és az időjárást képesek megjósolni, hanem azt is, ha befogadó családjukban valami nagy vita van kialakulóban. A veszekedések jelzését a néphit szerint a macskák a ház előtt állva folyamatos és erős nyávogással tették, így amikor ezt hallotta a szomszéd már tudhatta, hogy a gazdánál feszült hangulat van és hamarosan
Érdemes megfigyelnünk, hogy kedvenc házi állatunk hol szeret a legjobban pihenni vagy tartózkodni, hiszen azok a helyek lakásunk leg kiegyensúlyozottabb pontjai. Persze szakemberekhez is fordulhatunk, de miért is tennénk ezt drága pénzért, ha egyszer kis kedvencünk is képes szavak nélkül megmutatni a vízerek helyét otthonunkban. Ha kifigyeltük ezeket a helyeket próbáljunk meg mi is többet tartózkodni ezeken a pontokon, esetleg rendezzük úgy át a szobát, hogy ágyunk ilyen hely felett legyen és ott aludjunk esténként.
Figyeljük tehát kis kedvencünk viselkedését folyamatosan, hiszen számos közelgő veszélyre felhívhatja a figyelmünket, hiszen csodálatos képességekkel rendelkeznek. Ha pedig szeretnénk mi is olyan nyugodtak lenni, mint néha a macskák, akkor keressük meg lakásunk legbékésebb pontját és helyezzük magunkat kényelembe, az ingyen segítségnek köszönhetően.