Híres jóslatok, rejtélyes jósok

Az egyiptomi papok képesek voltak rettegésben tartani a népet azzal, hogy megjósolták a napfogyatkozást, bár ez nem is volt igazi jóslat, csak jól alkalmazott csillagászat. Ezzel együtt jóstehetséggel is rendelkeztek. Az ókori görög mitológia tele van borzalmasabbnál borzalmasabb jövendölésekkel apagyilkos gyerekekről, legyőzött ellenségekről és az istenek által kért emberáldozatokról. Minden kornak megvoltak a kimagasló jósai, akiknek a nevét ma is ismerjük.

Ókori görög vak jós

A görög mitológia több történetében is megforduló vak jós, Teiresziasz élete igencsak hányatott volt. Egyszer Zeusz papjaként párosodó kígyókat látott, és megölte a nőstényt, mire nővé változott. Héra papnője lett, majd egy idő után Zeusz visszaváltoztatta férfivá. Amikor az isteni pár azon vitázott, hogy a szerelemben a férfié vagy a nőé a nagyobb élvezet, őt kérték fel a döntésre, hiszen mindkét oldalt megtapasztalhatta. Mivel Teiresziasz azt mondta, hogy a nő sokkal több örömöt és élvezetet talál a szerelemben, Héra dühében megvakította. Zeusz viszont jóstehetséget és hosszú életet adott neki.

A vak jós a mitológia legnagyobb alakjainak jósolt: Oidipusznak például megmondta, hogy apja gyilkosát keresve olyan valaki után kutat, akit nem igazán akar megtalálni (saját magát), halála után pedig Odüsszeusz kért tőle tanácsot az alvilágban.

A jós a legnagyobb görög tragédiaírók, pl. Szophoklész és Euripidész drámáiban is szerepel.

Róma: egy politikus halála

A római történelem egyik sorsfordulatát, Julius Caesar meggyilkolását is jóslat előzte meg. Titus Vestricius Spurinna, az etruszk jós előre figyelmeztette a császárt, hogy óvakodjon március idusától.

Háromkirályok – vagy jósok?

A Bibliában is számtalan jóslat szerepel, sőt, az ógörög nyelvű Máté evangéliuma szerint az általunk három királyoknak ismert, Jézust köszöntő utazók is jósok voltak. Bár az eredeti szöveg nem is említi, hogy hányan érkeztek, erre csak az ajándékok számából következtettek a későbbi korok, az biztos, hogy nem királyként vagy bölcsként, hanem az ógörög szóval, „magoszként” emlegeti őket Máté. A magosz szó abban az időben jóst, jövendőmondót, asztrológust jelentett. Furcsának tűnhet, hogy ők voltak a Megváltó első látogatói, hiszen különösen az Újszövetség elutasítja a jóslás minden formáját, de ne feledjük, hogy abban az időben a jósok és asztrológusok számítottak a tudósok krémjének. A jóslásokat kizárólag jól képzett emberek végezhették, akármilyen módszert is választottak.

Középkori próféciák

A történelemből ismert jósok közül talán Nostradamus a legismertebb és leghíresebb, ami annak is köszönhető, hogy egyes jóslatai teljesültek, és sokan úgy hiszik, más jövendölései is teljesülnek majd. A középkori francia tudóst korában elsősorban pestisdoktorként ismerték, hiszen kisebb-nagyobb sikerrel gyógyította a halálos kórt. Jóslatait a Próféciák című könyvében írta le. Mivel képzett asztrológus volt, felhasználta a csillagokból kiolvasottakat, de ezeket saját látomásaival egészítette ki. Több kijelentéséről is híressé vált: például egy szerzetest Őszentségeként köszöntött, és a férfit évtizedek múlva valóban pápának választották. Sőt, Nostradamus saját halálát is pontosan megjövendölte. Jellemzően pesszimista előrejelzései eléggé homályosak, így hasonlóan az ókori görög próféciákhoz, elég könnyen értelmezhetők többféle történelmi eseményre is.

Modern kori tibeti jóslatok

A Nechung jósda a tibeti állami jósda, bár az aktuális jós a Dalai Lámával együtt ma Indiában él. A száműzetés előtt a jós volt a Nechung kolostor feje is egyben. Tibetben a jósok és a jövendölések mindig is nagy szerepet játszottak az állam életében, az állami döntéshozásban. Nem is csak egy van belőlük, több jósda tanácsát is kikérhették a tibetiek. Az itteni jövendőmondók – lehetnek férfiak és nők is – mintegy közvetítőként szolgálnak a természeti erők és az anyagi világ között.