Hogyan küzdhető le a stressz?

Már az ősember is észrevette - ha nem is tudatosult benne -, hogy ha szokatlan nehézsége adódott, kezdetben pánikba esett, egy idő múlva megszokta azt, végül nem bírta tovább. Ez ösztönösen figyelmeztette arra, hogy túllépte saját képességeinek határát. Állatokon végzett kísérletek tanúsága szerint a folyamatos distresszben tartott egyedek hamar elpusztultak. De valószínűleg az ősember is igen rövid ideig élne, ha azt a lelki és fizikai terhelést kellene elviselnie, ami a ma emberére nehezedik.

Pozitív és negatív stressz

Selye János negyven évet szentelt a stressz kutatásának. Megállapítása szerint csak a halál stresszmentes állapot, hiszen testünk még alvás közben is végez bizonyos feszültségkeltő folyamatokat: lélegzünk, emésztünk, működik az agyunk, álmodunk. Stresszre azonban szükségünk van, mert figyelmeztet bennünket a veszélyre. A váratlan öröm, a bánat, a várakozás, a versengés, a szexuális vágy izgalma, a tartós hideg, a hőség, a vérveszteség, a kimerültség, de még a lámpaláz mind streszzjelenség, mégsem ártalmas, hiszen csak átmeneti és teszünk ellene. A hatására keletkező méreganyagoktól testünk kémiai úton igyekszik szabadulni, és helyreállítani az egyensúlyt. A tudós a tartós betegségeket előidéző szorongást distressznek nevezi, ez az ami káros, hiszen a szervezetnek nincs ideje a helyreállításra. Szinte az összes vezető haláloknak számító betegség hátterében megtaláljuk a szorongást, bár ez is a természetes kiválasztódást eredményezi. Bizonyos emberek rosszul, mások jobban tűrik a külvilágból érkező káros hatásokat. Nehezen állapítható meg, hogy a harmonikus családban felnőtt gyermekek tűrik-e jobban a megpróbáltatásokat, vagy azok, akiknek sok lelki megrázkódtatást kellett elviselniük.

Megoldások

A hosszabb időt Magyarországon töltő külföldieknek feltűnik, hogy itt szinte tapintható a stressz. Az emberek idegesek és türelmetlenek egymással. Szinte nincs olyan munkában töltött nap, amely után azt mondhatnánk: ma semmi kellemetlenség nem történt. Ha ki-ki mélyen magába tekint, megállapíthatja, mi nyomasztja leginkább. Mi az, amitől éjszaka álmatlanul forgolódik, amire gondolva összeszorul a gyomra, ami nem hagyja, hogy elméje megnyugodjon. A hosszú ideig halogatott döntés az egészségünk rovására mehet. A kollégáinkat, a főnökünket vagy a családunkat nem tudjuk megváltoztatni, de önmagunkat és a világhoz való viszonyulásunkat igen. Békét teremthetünk saját lelkünkben és ezt sugározhatjuk kifelé. Persze, a legtöbben azt mondjuk: amikor elindulok otthonról, még nyugodt és derűs vagyok, de a közlekedés során vagy a munkahelyemen felidegesítenek. Vegyük észre, hogy az a reggeli, békés állapot olyan, mint egy gyertya pislákoló fénye, amelyet az első erősebb fuvallat kiolt. Ám idővel, gyakorlással és odafigyeléssel a mécsesből fáklya lehet, és amikor már az önmagunkat, és minden embertársunkat elfogadni képes szeretet lobog a szívünkben, annak a tüzét ki nem oltja semmi.

Stresszgyilkos tippek

1. Fogadjuk el, hogy nem vagyunk tökéletesek!

2. Tűzzünk ki magunk elé reális célokat! Vegyük tudomásul, hogy a nap mindössze 24 órából áll.

3. Ne túlozzuk el a dolgok jelentőségét! Tudjunk különbséget tenni lényeges és lényegtelen történések között.

4. Lassuljunk le! Beszéljünk, járjunk, vezessünk egy kicsit behúzott fékkel!

5. Igyunk sokkal kevesebb koffeintartalmú italt. Együnk sokszor, de keveset.

6. Szeressük önmagunkat! Törekedjünk arra, hogy több olyan dolgot tegyünk, amit szeretünk.

7. Szervezzük jobban az életünket! Tartsuk rendet a környezetünkben és a fejünkben is!

8. Aludjunk többet! Fáradtan esélyünk sincs legyőzni a stresszt.