Jós sztárok a múltból

Halál március idusán

A görög kulturális és társadalmi formák örökösének tekintett Rómában is jelentős szerepet játszottak a jósok. A görögországinál kevésbé központosított, intézményként nem annyira számottevő jósdák helyét átvették a különböző vándorjósok, akik némileg már a modern kor vándormutatványosaira és színészeire emlékeztettek. Előtérbe került a látvány, a furcsaság. A leginkább elismert jósok az etruszkok közül kerültek ki. Titus Vestricius Spurinna neve maradt fenn közülük, hiszen ő volt az a jós, aki figyelmeztette Julius Ceasart a később bekövetkezett merényletre. Csak Brutusról nem szólt.

Bibliai jósok

Minden idők legolvasottabb könyve is számtalan jövendölést tartalmaz. A legújabb kutatások szerint eredetileg is ógörög nyelvű Máté evangéliumában szereplő közismerten háromkirályoknak nevezett napkeleti bölcsek is jósok, vagy legalábbis a korabeli csilagászatot művelú asztrológusok voltak. A Máté evangéliumában szereplő megnevezésük a ’magosz’, mely jóst, jövendőmondót, és a csillagok mozgásával foglalkozó tudóst jelentett. Mindez azért merülhetett feledésbe és szörulhatott háttérbe, mert az újszövetség és ennek következtében a keresztény egyház mereven elutasította a jóslás minden formáját. Arra mindenesetre bizonyitékként szolgálhat ez a nyelvi érdekesség, hogy nyilvánvaló, a jósok megbecsült tudósokként, bölcsekként éltek az ókorban, jelentős szaktudással rendelkeztek, amit az egész társadalom elismert,

A titokzatos Nostradamus

A szigorú vallási szabályokkal béklyózott középkorban már saját korában is nagy feltűnést keltettek Nostradamus jóslatai. A leginkább orvosként ismert francia tudós híres gyógyító volt, elsősorban a pestises betegek körében végzett tevékenysége tette népszerűvé. Próféciák című kötetében teszi közre igen homályos, többértelmű jóslatait, melyek már verses formájukkal is próbára teszik az értelmezőt. Későbbi népszerűségét is ennek a homályosságnak köszönheti. Természetesen az sem ártott, hogy egyes jóslatai teljesültek, másfelől az ókori görög verses hagyományt az asztrológiával és látomásaival ötvöző Nostradamus olyan összetett jövendölés módszert alkalmazott, ami mindenképpen elismerésre méltó.

Állami jósda száműzetésben

Nagyhagyományú jósdák működtek Tibetben is. Ezek közül a legismertebb a Nechung-jósda. Vezetője a dalai láma tanácsadója, így a kínai megszállás óta a legismertebb tibeti jóshely is Indiába tette át székhelyét. A papi és jövendőmondói szerep a buddhista Tibetben nem különül el egymástól, sajátos rituálé szerint vesznek részt a legjelentősebb kolostorok vezetői az állam döntéseiben. A jós-papok, aki nemcsak férfiak, hanem nők is lehetnek, egyfajta kapocsként funkcionálnak a mindennapok materiális világa és a természet rejtett erői között.